1848-as hősök emlékoszlopa
Az egykori Honvédegylet kérésére 1870. június 13-án állították fel a Lehel vezér téren - a Városháza előtt - a Jászság területén eltemetett honvédek emlékére. Készítője Gerenday Antal kőfaragó volt. Az avatóünnepségen Klapka György és Perczel Mór is jelen volt. Az oszlopot 1938-ban és 1969-ben elmozdították különböző okokból, majd 1971-ben helyezték mai helyére a Negyvennyolcasok terén.
(Új Néplap)

1848-as honvédek síremléke
A Fehértói temetőben 1898-ben avatták fel a márvány obeliszket, mely alatt 143 hős nyugszik. Az emlékjel felirata: "1848-49-iki honvédek a tápióbicskei és isaszegi ütközetben megsebesült és Jászberényben elhunyt honvédek emlékére állítatta a jászberényi 5-ik Ker. Róm. Kath. Olv. Egylet hálás kegyelete 1898. márcz. 15."
(Sugárné Koncsek Aranka felvétele)

1849. április 3-i emléktábla
Ebben az épületben tanácskozott 1849. április 3-án a tápióbicskei csata előtt Kossuth, Leiningen, Damjanich, Klapka és Görgey.
(Kósa Károly felvétele-VFMKMI)

1849-es emléktábla
1993 áprilisában a Városháza falán helyeztek el márványtáblát, mely az itt állomásozó gyermekhonvédeknek állít emléket. A Gyermekek Házában ugyanebben az évben állítottak össze állandó kiállítást, az első múzeumi gyűjteményt az országban, mely a szabadságharc gyermekhősei előtt tiszteleg.
(Berényi Kármentő)

Kossuth Lajos-emléktábla
A Lehel vezér téren a centenáriumi évforduló alkalmából 1949 szeptemberében leplezték le az emléktáblát. A Városi Bíróság épületében - a Jászkun Kerületek egykori székházában - szállt meg Kossuth Lajos 1849. április 3-6. közötti napokban. A hagyomány szerint itt írta híres kiáltványát Cegléd és Nagykőrös népéhez.
(Rédei István: Jászok és kunok az 1848/49-es szabadságharcban. Jászberény, 1989.)

Kossuth Lajos-emléktábla
A Kossuth-emlékév alkalmából felállított dombormű.
(Kósa Károly felvétele - VFMKMI)

Józef Wysocki-emléktábla
A tavaszi hadjárat 145. évfordulója alkalmából állította a város önkormányzata. Az 1994-ben felavatott márványtábla a Serház utca 1. szám alatti ház falán található, annak emlékére, hogy az épület helyén korábban álló házban két alkalommal is megszállt a lengyel tábornok.
(Jászkun Krónika)

Petőfi-szobor
Petőfi Sándor feleségének, Szendrey Júliának nagybátyja volt az utolsó jászberényi várnagy, Sismis Mihály. 1847-ben nála vendégeskedett a házaspár. A költő életének helyi vonatkozásait Jászberény a 48-as forradalom 100 éves évfordulóján azzal tette emlékezetessé, hogy szobrot állított Petőfi Sándornak. A mellszobrot Szilágyi Nagy István készítette. A költő szobra minden évben a március 15-i ünnepségek kiemelkedő helyszíne a városban.
(Új Néplap)

Aranytoll
Szentkirályi Móric 1848. áprilisában lett a Jászkun Kerületek főkapitánya. Ő szerkesztette a Jászkun Kerületek szervezésére vonatkozó XXV. törvénycikkelyt. Jászberény város tanácsa Szentkirályi Móricot érdemi elismeréséül egy arany tollal adományozta meg, amely ma a Jász Múzeumban látható.
(Rédei István: Jászok és kunok az 1848/49-es szabadságharcban. Jászberény, 1989.)

Lehel huszárok zászlaja
A Jász Múzeum 1875-ben egy értékes emlékhez jutott: egy zászlómaradvány, amely feltehetően a Lehel-huszárezredé volt, s amely sok viszontagságnak volt kitéve a szabadságharc leverése utáni időkben.
(A Jászberényi Jászmúzeum évkönyve, 1938-1943. Budapest, 1943.)